NAPTEJ KISOKOS
A régi korokban a fehér bőr a kiváltságos rétegekhez való tartozást szimbolizálta. Manapság viszont ez már nem divat, megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy szép napbarnított bőrünk legyen. Ennek viszont ára van. Legyen szó szoláriumól, napozásról az így keletkezett barna bőr egy olyan biológia folyamat eredménye, mely a bőrben lévő káros folyamatokat jelzik, így szép lassan a szépség az egészség rovására megy.
Az UV sugarak:
UVA - elérik a Föld felszínt és ezáltal a bőrünket is, sőt a legmélyebb bőrrétegig hatolnak. Az A sugarak indítják be a bőrben a barnulási folyamatokat. Viszont a csodás barnaság egyidejűleg a káros szabadgyökök elszaporodását jelentik a bőrben, melyek erőteljesen rákkeltő hatásúak. Ezenkívül az A sugarak olyan enzimeket aktiválnak, melyek lebontják a kollagén és elasztin rostokat, így a bőr elveszti rugalmasságát, feszességét és természetes hidratáltságát. Az eredmény elöregedett, rugalmatlan és ráncos bőr. A szolárium sugarak 95%-a UVA sugár, így a a szolárium jótékony hatásai mellett fontos figyelni az egészséges bőr megőrzésére is.
UVB - elérik a Föld felszínt és a bőrünket is, de annak csak a felszíni rétegét. Ott viszont gyulladást ("napégést") és káros bőrelváltozásokat okoz. A felszíni bőrréteg nedvességmegkötő zsírsavjainak sérülése miatt a bőr gyorsan vízhiányos lesz, elveszti egészséges ragyogását, fakó és szürke színű lesz.
Az UVB sugárzás erősebb de az UVA sugarak mennyisége viszont kb. 100-szorosa az UVB-nek. Így fontos szempont naptejválasztás során, hogy a naptej mindkét sugárral szemben védelmet biztosítson. A bőrt nem lehet megóvni fényvédelem nélkül. Az UVA sugarak átjutnak az üvegen is, így kocsiban van akár az irodában ablak mellett ülve is érvényesül a káros hatás.
A képen Bill McElligot kamion sofőr van. Jól látszik
az UVA sugarak hatása. 28 éven át ült a volán
mögött, arcának bal fele kapta folyamatosan a
napfényt.
A kép forrása: The Daily Telegraph
Megjelenés: New England Journal of Medicine
UVC - nem éri el a Föld felszínét, az ózonréteg megszűri. Ha eljutna hozzánk nem is élnénk túl ezt a fajta sugárzást.
Mi a helyzet a faktorszámokkal?
10, 15, 20, 30, 50?? A faktorszám hallatán hajlamosak vagyunk arra asszociálni, hogy minél nagyobb annál jobban véd. A magasabb faktorszám nem erősebb, hanem időben hosszabb védelmet nyújt. Egy 20 faktorú fényvédő krém megszűri az UV sugarak 95%-át, egy 50-es a 98%-át. A különbség mindössze 3%. A védelem idejében viszont már jelentősebb az eltérés: bőrünk védelem nélkül kb. 10 percet ki leégés nélkül. A 20-as faktorú naptejjel ez az idő a 20-szorosára növekszik tehát 20x10 percet azaz 200 percet bír majd ki a bőrünk. 50 faktorú krém esetében 50x10 azaz 500 percet. Természetesen ezt befolyásolja, hogy mennyi krémet kentünk fel, nem izzadtunk e, nem fürödtünk e... stb.
A bőr nem védi meg magát?
Jogos a kérdés. A bőrben található melanocita bőrsejtek termelik a melanint, melyek adják a barna bőrszínt. A napsugárzás hatására a bőr aktívabban kezd el melanint termelni ez a barnulás folyamata. A világosabb bőrűek melanocita száma csak picivel kevesebb mint a barnább bőrűeké, a fő különbség abban van, hogy világosabb bőrűek melanocitái több sárga és vörös melanint termelnek mint barnát. Ők emiatt érzékenyebben reagálnak a napsugárzásra.
A bőrnek tehát van természetes védelmi rendszere, de ez csupán csak 2 faktornak felel meg, így nem elég. Fontos a támogatás.
Ha fényvédőt használok nem termelődik D-vitamin?
De! A fényvédők nem nyújtanak 100%-os védelmet. Az a minimális UVB sugárzás, ami eléri a bőrt, elegendő ahhoz, hogy D-vitamin képződést indukáljon. Viszont minél idősebbek vagyunk annál fontosabb, hogy kiegészítő D-vitaminnal támogassuk a szervezetünket.
A fényvédő krémek helyes használata
Ha megtaláltuk a számunkra megfelelő naptejet, akkor használjuk is helyesen, különben nem hozzá az elvárt hatást.
- Krémezzünk időben! A napra a lépés előtt 20 perccel már kenjük be magunkat és utána pedig még egyszer mikor a strandra értünk. Ez a 2-szeri mennyiség fogja biztosítani azt a védelmet amit elvárunk.
- Kenjünk fel elegendő mennyiséget! Egy átlagos felnőtt testre 20ml-t kell krémezni alkalmanként. Azaz egy 200ml-s flakon kb. 10 alkalomra elég egy embernek. Egy 1 hetes nyaralásnál tehát nem maradhatna maradék, miután hazaértünk!
- Az arckrém fölé tegyük! Örök dilemma, hogy mit kenjünk az arcunkra először. Az arckrémünket vagy a naptejet? Bármilyen egyéb réteget ha felviszünk a naptejre, jelentősen csökkentjük vele a fényvédő hatást. Tehát mindig a napkrém az utolsó! A faktorszámok nem adódnak össze ha esetleg többféle faktorú naptejet használunk. Ha 50-es fényvédelmet szeretnénk használjunk csak 50-es napkrémet.
Forrás: Bőrbarát Magazin 2019/nyár